A régészek három avarkori lelőhelyet tártak fel: ezek közül kettő temető volt.
Okiratban előszőr 1281-ben említik. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott, illetve azokkal rokon családok, elsősorban az Ostffyak. A 15.században fontos birtokosok: enyingi Török Bálint, Dessewffy-család, Czikó-család.
1594-ben a török feldúlta a falut; a túlélők egy része az Indiai-majorba menekült.
A 18.század elejétől a hanyi területek lecsapolásával egyre növekedett a művelhető terület.
1979.január elsején Csornához csatolták; 1992. március elsején újra önálló lett.